Egy anya

"Anyám mindig kényelmetlen ember volt, nemcsak az orosz hatóságok, de az egyszerű emberek számára is. Fájdalomról, vérről, halálról, megcsonkított testekről és derékba tört sorsokról írt." Anna Politkovszkaja, az egyik vezető orosz ellenzéki lap, a Novaja Gazeta újságírója egészen a haláláig írta tudósításait a második csecsenföldi háborúról, valamint a Putyin Oroszországát behálózó korrupcióról, bűnökről és hallgatásról. Minden szépítés nélkül írta meg az igazat a katonákról, a banditákról és a háború húsdarálójába került civilekről.

október 7-én Moszkva belvárosában meggyilkolták, arca a szólásszabadság jelképévé vált. Miután 2006. Lánya, Vera akkor huszonhat éves volt, és a bátyjával, Iljával együtt sokáig küzdött azért, hogy kiderüljön az igazság.

Vera közvetlen közelről tapasztalta meg az orosz igazságszolgáltatás gépezetének lassúságát és megbízhatatlanságát, az egymásnak ellentmondó információkat, a képtelen feltételezéseket. Legfőképpen azért harcolt, hogy ne felejtsék el az édesanyja üzenetét: "Legyetek bátrak, és mindig nevezzétek nevükön a dolgokat, a diktátorokat is." Miután Oroszország lerohanta Ukrajnát, a Politkovszkaja név újra halálos fenyegetések tárgya lett, ezért Vera végül kénytelen volt egy titkos helyre költözni a családjával. Azért írta meg ezt a könyvet, hogy lánya - az unoka, akit Anna már nem ismerhetett meg - és az egész világ emlékezzen annak a nőnek a különleges történetére, aki mindig kifejezte, hogy nem ért egyet Vlagyimir Putyin politikájával, és volt bátorsága az olvasók elé tárni, hogyan sérti meg az emberi jogokat Oroszországban egy volt KGB-tiszt, akiből egy veszedelmes birodalmi ábránd megalkotója lett.